A mi Tekirünk hol van?

Egy napon a Hodzsa nagyon megkívánta a bográcsos húst. Elment tehát a henteshez, vett egy okkányi* húst és haza vitte.

A Hodzsa feleségét pörkölt fözés közben meglátogatták szomszédai. Vendégszeretö asszony lévén, feltálalta nékik az estére fözött pörköltet. A szomszédok mind megették az ételt és hazatértek otthonaikba.

Egész nap a pörköltre vágyódva este a Hodzsa végre hazatér. Nagy étvággyal leül az asztalhoz. Egy kis idö elteltével felesége egy tányér bulgur levest tesz elébe egy kanállal. A Hodzsa dühbe gurul és kérdezi mi történt.

“Uram,” – mondja a felesége – “a húst a mi Tekirünk ette meg.”

Ezt hallván a Hodzsa jól felidegesedett, egy botot kapott a kezébe és kezdte keresni Tekirt, a macskát. Egy idö után Tekir elökerült. A hodzsa figyelmét felkeltette, hogy Tekir csupa csont és bör… Nincs ereje járni se, olyan mint egy csontváz…

Csodálkozik a Hodzsa: “Asszony, ez a mi Tekirünk ette meg a pörköltnek való húst?” – kérdi.

“Igen, Uram, az a gonosz ette meg.” – válaszolja a felesége.

Erre a Hodzsa kezébe vett egy kézi mérleget és megmérte Tekirt… Tekir pont 1 okkát nyomott. Szidta is mindjárt a feleségét a Hodzsa: “Asszony! Ez a Tekir, akit itt látsz, pont 1 okkát nyom. Ha ez így van, hol van a pörköltnek való? Ha pedig ez a pörköltnek való, hol van a mi Tekirünk?

*) Az okka egy régi súlymérték az oszmán birodalmi idökböl. 1 okka kb. 1282 grammnak felel meg.

Forrás: En güzel Nasreddin Hoca fıkraları – Bizim Tekir nerede?
Törökböl fordította: cpu c”,) – saját fordítás
Illusztráció: cpu c”,)